Grafoposta: Különleges aláírás
„Azt mondjá
k rólam, hogy különleges a kézírásom. Abban szeretném most kérni a segítségüket, hogy egy gyors analízist, egy ízelítőt tudnának-e adni az aláírásomból? Legfőképp az érdekelne, hogy milyen szellemi területre kellene összpontosítanom.”
* * *
Kezdjük azzal, hogy csupán az aláírás alapján igazán mélyenszántó következtetéseket levonni nem lehet. Ami ezzel együtt is elmondható: a levelet író fiatalember aláírása valóban nem mindennapi.
A formai kivitelezésnek ez a módja általában mozgáshangsúlyos, spontán, gyorsan kivitelezett, jól begyakorolt aláírásoknál szokott megjelenni, itt azonban hiányzik a lendület.
Az aláírás szinte rajzolt, nagy gonddal készített, négyféle színnel kiemelt, és szokatlan az elrendezése is: felül balra láthatjuk a vezetéknevet, alul jobbra a keresztnevet.
Mindez arra utalhat, hogy az aláírás készítője igyekszik kedvező benyomást kelteni környezetében, és észrevétetni magát. Keresi önmagában az egyénit, a kivételeset, foglalkoztatja saját személyisége. Próbál eltérni a rutinos, megszokott hétköznapi megoldásoktól, keresi a saját útját, a saját helyét a világban.
A vezetéknév és a keresztnév kissé különválik ugyan, mégis egyetlen vizuális egységet képez, tehát a fiatalember mindennapi tevékenysége és magánszférája minden bizonnyal szoros kapcsolatban áll, nem különül el egymástól.
Érdekes tény az is, hogy miközben ennyire figyelemkeltő grafikumról van szó, a név olvashatatlan. Ez azt mutatja, hogy olyan személy aláírásával van dolgunk, aki tudatosan igyekszik egyfajta „imidzset” kialakítani önmagáról környezetével való kapcsolatában, ám sok mindent nem mutat meg a személyiségéből másoknak.
A vezetéknévben megjelenő, violinkulcszerű betű valószínűleg nem véletlenül bukkan fel: a zene iránti vonzalom szimbóluma lehet.
S végül, ami a szellemi területet illeti: az aláírás humán beállítottságot és erős önkifejezésvágyat tükröz, tehát itt érdemes keresgélni intellektuális örömöt is adó tevékenységet.